MITŐL IGAZÁN JÓ EGY AJÁNDÉK?

A Pannon Egyetem nagykanizsai kampuszán tanultam, közgazdász végzettségem van. Mikor lediplomáztam egyből el is helyezkedtem, pályázatíróként egy helyi cégnél. Nem volt más munkahelyem, ott dolgoztam végig és a mai napig tartjuk a kapcsolatot. Jelenleg GYED-en vagyok a harmadik gyerkőccel, aki még nem jár bölcsibe, így elég nehéz dolgom van. De azt vallom, hogy ha valamit szeretnénk elérni, azért tennünk kell és én most ezt teszem: dolgozom, amikor a gyerekek engedik. Nehéz összeegyeztetni, de eddig még sikeresen le tudtam gyűrni ezeket az akadályokat.

Léna lányommal voltam itthon GYED-en és a "szabad időmben" azon kezdtem el gondolkodni, hogy képzelem el magamat 5-10 év múlva. Akkor két gyerekkel éreztem azt, hogy nem olyan egyszerű egy fix munkahelyen dolgozni és megoldani azt, ha valaki beteg, tudjak vele lenni. Persze a munkahelyem mindig támogatott, úgyhogy azt nem mondhatom, hogy ez volt a fő ok. Talán ki akartam próbálni magam és valahogy kiadni azt a sok kreatív energiát, ami összegyűlt bennem.

Az alkotás számomra mindig nagyon sokat jelentett- gyerekkoromban számos technikát kipróbáltam, a só-liszt-gyurma adventi koszorún keresztül, az üvegfestésen át a gyöngyszövésig, tényleg mindent. :D Amikor megszülettek a gyerekek- bár velük azért kézműveskedünk- ezek az "én idők" eltűntek, hiányzott valami, amin lehet agyalni, gondolkodni, tervezni. A legeslegfőbb dolog pedig, ami miatt elkezdtem, hogy realizálódott bennem: egy darabig nekem nem lesz szabadidőm. Munka után rohantam haza, délután a gyerekekkel voltam. Ezt elégeltem meg, szerettem volna magamnak olyan munkát teremteni, amit a legjobban élvezek. Azt hiszem sikerült megtalálni, eddig még tényleg mindig szívesen foglalkoztam vele, nem éreztem tehernek, nyűgnek, "elvégzendő" feladatnak. Ráadásul egy vállalkozás olyan, mint egy jó társasjáték: izgalmas, kiszámíthatatlan és tele van meglepetésekkel.

---

A konkrét vállalkozási ötlet akkor jött, amikor Léna 1 éves volt. Szerettem volna neki egy babaposztert készíttetni, de nem találtam olyan stílusban, amiben igazán tetszett volna. Így elkezdtem megtanulni egy ingyenes képszerkesztő programot és megalkottam magamnak. Megmutattam több embernek, akiknek nagyon tetszett. Élveztem az alkotás folyamatát, úgyhogy gyors piackutatás után rájöttem, nem igazán van letisztult, nem túl színes ilyen termék a piacon. Az ötlet bár megvolt, a koncepció még akkor nem állt össze. Jött a pandémia, bezárások, két kisgyerek mellett akkor feladtam. De nem sokáig! Amikor a harmadik gyerem megszületett, újra elővettem a gondolatot. A szoptatások alatt volt bőven időm kitatlálni egy egységes koncepciót rá. Ez nem más, mint az, hogy vízfesték grafikákkal dolgozok, egyszerűbb, letisztult stílusban. Azokat szeretném megfogni, akik szeretik a finom, ízléses dekorációkat, ajándékokat. Igazából csak tavaly vettem rá magam, hogy próbálkozzam saját grafikák készítésével, de ez is egy olyan dolog volt, amiből azt éreztem, hogy ez az én utam! Amikor épp bele akartam fogni a festésbe pont akkor jött egy festő workshopot tartani ide Nagykanizsára, vízfesték témában. Mi ez, ha nem égi jel? 

A jövőben szeretnék fejlődni a grafikák terén, szeretnék még több állatot és virágot festeni és az elkészült grafikákat minél kreatívabban felhasználni egy-egy jó emlék megalkotásához.

Persze lehet egy csokin sokat agyalni, de mondjuk egy olyan poszteren, amin annyi gondolat szerepel rólam, ahány éves vagyok? Azért az egy kicsit több idő. Úgy gondolom ezeket az ajándékokat az, aki kapja soha nem felejti el. Mindig emlékezni fog arra is, hogy kitől kapta. Így lesz belőle egy jó emlék. :)

A gyermekek valóban sok teendőt adnak, általában reggel-este-és a délutáni alvásidő az én munkaidőm, de azért segítségem is van.

Vízfesték technikával készítem őket, akvarell papírra. Ha szükséges először felrajzolom, de sokszor "csak úgy" nekiállok és elkészítem. Vagy jó lesz, vagy nem. Ha nem, akkor újra próbálom. Pingvint például rengeteget festettem, mire összejött 3-4 használható "darab". Most a róka fogott ki rajtam, még keresem azt a leegyszerűsített formát, amibe meg tudnám mutatni az én stílusomban. Ezt még gyakorolnom kell. A festés után digitalizálom őket és úgy kerülnek rá a kész képekre.

Az érdekesség, hogy a nyomdába is akvarell papírra kérem a nyomtatást, úgyhogy sokszor kaptam már meg azt, hogy "olyan, mintha eredeti vízfestés lenne" a kinyomtatott anyag. Igyekszem minél több mintát festeni, de jelenleg sajnos- mivel beindulóban van a vállalkozás- sajnos elég kevés időm van.